MI A KÜLÖNBSÉG A PSZICHOLÓGUS, A PSZICHIÁTER ÉS A MENTÁLHIGIÉNÉS SZAKEMBER ÉS A LIFE COACH KÖZÖTT?
A "mentálhigiéné" és a "mentálhigiénés szakember" nem olyan régóta ismeretes fogalmak a magyar köztudatban. Leginkább talán Pál Feri atya és Prof. Dr. Bagdy Emőke munkásságának köszönhető a népszerűsítése a pszichológia és az önismeret iránt érdeklődő emberek körében.
Ahogyan ma már pszichológushoz járni sem "ciki", úgy a mentálhigiéné is egyre ismertebb fogalom. Azonban nagyon sokan nincsenek tisztában azzal, hogy tulajdonképpen mi is a különbség a mentálhigiénés szakember, a pszichológus és a pszichiáter között?
Mindkét szakma, a pszichológus és a mentálhigiénés szakember is azt a célt szolgálja, hogy támogatást nyújtson az embereknek a lelki egészségük megőrzésében, illetve visszaszerzésében. A különbség a segítői kompetenciákban és a képzés különbözőségében ragadható meg leginkább.
Hozzájuk képest a pszichiáter azért más kategória, mert ő orvosi és szakorvosi végzettséggel rendelkezik, diagnosztizál és gyógyszerfelírási jogkörrel is rendelkezik, amivel a pszichológus és a mentálhigiénés szakember nem.
A pszichológus egyetemi bölcsészkaron, pszichológia szakon végzett szakember, aki hároméves alapképzés után viselkedéselemző végzettséget szerez, majd további kétéves mesterképzés után jogosult a pszichológusi cím viselésére. Ezt követően tud szakpszichológusi végzettséget szerezni egy általa választott területen (így lesz például valaki klinikai szakpszichológus, egészségpszichológiai szakpszichológus, stb.)
A mentálhigiénés szakember is rendelkezik diplomával (pedagógus, szociális munkás, szociálpedagósus, stb.) és ezen szakterületére építve végzi el a mentálhigiénés szakirányú továbbképzést. Vagyis: az eredeti szakterületén megszerzett tudását és tapasztalatát ötvözi az egyetemi képzésen megszerzett mentálhigiénés többlettudással. A mentálhigiénés képzés is érinti a pszichológiai ismereteket, de nem olyan mélységben. Cserében sokkal gyakorlatközpontúbb az oktatás, amely alapvetően a Carl Rogers nevéhez fűződő személyközpontú szemlélekre és a non-direktív tanácsadásra épül.
Mindkét szakember segítő tevékenységet végez, azonban a módszertanuk és kompetenciáik terén különbségek vannak:
A pszichológus diagnosztizál, értékel, személyiségteszteket végez, pszichológusi szakvéleményt készíthet, képes kezelni különöbző mentális és pszichológiai problémákat, különböző terápiás beavatkozásokra (pl. kognitív viselkedésterápia) jogosult.
A mentálhigiénés szakember nem végez terápiát, nem diagnosztizál. Csak mentálisan egészséges emberekkel dolgozhat. Nem készíthet szakvéleményt és nem végezhet személyiségteszteket.
Egy felkészült mentálhigiénés szakember ismeri azokat a módszereket és eszközöket, amelyekkel támogatni tudja a kliensét abban, hogy saját erőforrásaira támaszkodva túllendüljön egy kritikus élethelyzeten, megtalálja saját erőforrásait, és ezek segítségével visszakerülhessen az egészséges lelkiállapotába. A lelki egészség felől és nem a lelki betegségek felől közelíti meg klienseit. Lelkileg egészséges embereket tud kísérni abban, hogy lelki elakadásaikon túl tudjanak lendülni.
A mentálhigiéné szó jelentése "lelki tisztaság", vagyis a lélekben felgyülemlett érzelmi szennyeződések megtisztításában, a lelki megújulásban segít. A mentálhigiénés szakember támogató, elfogadó, emaptikus, biztonságot nyújtó légkörben segíti a kliensét. Igyekszik megérteni, ami a másik ember gondolataiban és lelkében zajlik és hozzásegíti őt, hogy jobban megértse önmagát, rátaláljon a saját erőforrásaira, világosan átlássa a helyzetét, alaposabban megismerje önmagát, és megtalálja a saját megoldásait.
A mentálhigiénés szakembernek mindeközben figyelemmel kell lennie a kompetenciahatáraira is. Amennyiben a kliens helyzete vagy állapota meghaladja szakértelmét, akkor köteles továbbküldeni kliensét pszichológushoz vagy pszichiáterhez.
A mentálhigiénében alkalmazott non-direktív, személyközpontú tanácsadás során a kliens feltétel nélküli elfogadást, aktív figyelmet, értő meghallgatást és empátiát tapasztal. Tulajdonképpen nem is tanácsadás, inkább közös gondoskodás, "kísérés" abban, hogy a kliens megtalálja a saját megoldását.
Carl Rogers szerint minden ember legnagyobb szakértője saját maga, és mindenkiben benne van egy fejlődési, növekedési potenciál, amely arra szolgál, hogy önmagát kibontakoztassa, önmaga lehető legjobb "változatát" meg tudja valósítani az életben. A mentálhigiénés segítő ebben a folyamatban kíséri a klienst.
Ehhez képest mennyiben más life coaching mint a mentálhigiénés segítő beszélgetés? A coaching szó angolul edzést jelent. A coaching ülés a személyes fejlődés és hatékonyság növelésének eszköze. A döntéshelyzetekben, a célok elérésében, fejlődésükben, és az életük különböző területein való előrelépésben támogatja az egyént, vagyis, a személyes fejlődés és hatékonyság növelésének eszköze. A mentálhigiénés ülésen nem a hatékonyság és a teljesítmény van a középpontban, hanem az érzelmeink. A mentálhigiénés üléseken a lelki egészségünk megőrzése és helyreállítása van a fókuszban.